Mindig is azt gondoltam, alapvetően szerencsésebbek azok az emberek, akik ab start meg tudják különböztetni a jobb es a bal kezüket. Úgy értem, tudják, melyik a melyik. A sok születési rendellenességem között ez egy elenyésző probléma, de távol esik tőlem az evidenacia erre vonatkozóan. Londonban, ezt meg duplán be is szívod. Mert ha azt se tudod, merre nézz, miközben annak pont az ellenkezője lenne a helyes, már le is vitte fejedet a busz. Közben meg próbálj Keep left egy egyszemélyes lépcsőn lefele gurulós kisbőrönddel. Hogynepersze.
Amúgy frizura tart, hurrikán nincs, csak egy zűrösebb landolás, de repülőscsemetének ez meg se kottyan.
A rontást meg hozom magammal, ahova lépek, fű nem nő, emberek nem alszanak.
Furcsa egy rontás, de együtt élek magammal, ezt dobta nekem a gép.
Velem utazik a Maci a metrón.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
de jó, hogy adtál jelet! Vigyázz magadra és majd röfögjünk ha hazajöttél, ha igényled.
"London hülye, tökhülye" :D
Megjegyzés küldése