Tacskólife

A legfrissebb Nők Lapjában Tilla így nyilatkozik a szerelemről:

– Meg tudja a szerelmet fogalmazni egy képben vagy jelenetben?

– Nem. De hogy mi az, amit szerintem mindig meg kell adni a nőnek, azt el tudom képzelni. Például, azt hiszem, szeretik a nők a következő képet: a férfi partira igyekszik a nőjével, mindketten remekül néznek ki. Kicsit késve érkeznek, s miközben körülöttük emberek állnak, a pasi kiszedi a nőt a kocsiból, majd úgy megy be vele, hogy kézen fogva húzza maga után. A nő meg csak pislog körbe az ismerősöknek, hogy: „Ne haragudjatok, de a pasim odáig van értem. Majd beszélünk!” Érzed a ritmusát? Nagyon férfiasan, mégis természetesen, kedvesen és lazán elkapni a csaj grabancát, és bevinni a társaság közepére. Az ilyesmi dolgokat, azt hiszem, szeretik a nők, évente legalább háromszor meg kell adni ezt nekik.

Ritkán idézek be, de ezen a képen már a való életben többször felhúztam magam. Ezer ilyet láttam, amikor a nő a tűsarkúban, mint egy csípőficamos tacskó vonszolódik a pasi után, láthatón az életbenmaradásért harcol.
Nem kedves Tilla, te valamit nagyon benéztél. Honnan veszik a pasik az ilyen baromságokat? Ezt tanítják valahol?